Megölelni a végtelent. Erősen
magamhoz szorítani, el nem engedni.
Oly véges, hiába végtelen. Sóhajtani.
El nem engedni. Megtartani. Boldognak
lenni. Karjaiban ringatózni. Átölelni.
Oly véges. Elporlad kezeimben. Nem
marad utána más, csak az emlék és
üresség. Lehetetlen megtartani.
Gyöngeség. Kín. Fájdalom. Elengedni!
Elengedni. Nem lehet. Mozdulatlan.
Marad. Eltávolodni, visszatérni. Sírni.
Üvölteni. Zokogni. Kacagni. Maradni.
Elporladt, nem maradt semmi, csak
a kín, a kín, a kín. Elengedni!
Nem lehet. Mozdulatlan. Elengedni!
/oké, oké, tudom hogy ez a “vers” tartalmilag és felépítést tekintve nem vers, csak egy rossz valami, de ez volt kb. a legelső írásom, és közel áll a szívemhez :) /