Életkép a vonaton.

- Szia, bocsi, nem akarok beleszólni, de szerintem lenne ember aki le szeretne ülni arra az ülésre...
- Oszt’? Mit kezdjek vele?
- Arra szerettem volna célozni, hogy piszkos lett az ülés a cipődtől.
- Nyögd már ki mit akarsz he!
- Elmondtam, csupán annyit, hogy az ember inkább egy tiszta ülésre szeretne leülni, mint egy piszkosra.
- Hát én aztat pont leszarom! Felőlem ülhet a fődre is, abba se hal bele.
- Hát jó, te tudod, csak gondoltam hogy neked se esne jól, ha valaki poros lába nyomára ülnél le...
- Há’ biztos hogy nem, mer’ akkor leütöm a g.cibe. Majd még felrakja a lábát oda, ahova én akarok leülni. - szólt utastársam, lábát keresztbe vetette a széken és elégedett rágózással vette tudomásul, hogy ő most aztán jól megmondta nekem.